A Balaton természetföldrajza

Balaton - általános természetföldrajzi adatok

A Balaton Közép- és Nyugat-Európa legnagyobb sekély tava, amely hazánk nyugati részén, a Dunántúli-középhegység DK-i lábánál található. Földtörténeti keletkezését tekintve viszonylag "fiatal képződménynek” számít, kora 18-22 ezer évre becsülhető. A tó medencéje tektonikus hatásokra térben és időben szakaszosan, süllyedve alakult ki. Vízgyűjtő területének nagysága 5775 km2. Fő vízfolyása a Zala, amelynek vízgyűjtő területe, a teljes vízgyűjtő terület 45 %-a. A tó vízfeleslegének levezetése a siófoki zsilip szabályozásával, a Sió-csatornán keresztül történik.

Vízfelülete 600 km2, partvonalának hossza - beleértve a kikötőket és mólókat is - 235 km, víztömege 2 milliárd m3. Hossza 78 km, átlagos szélessége 7,7 km, a legkisebb szélessége Tihanynál 1,5 km, legnagyobb 12,7 km Balatonvilágos és Balatonalmádi között. A Balaton átlagos vízmélysége 3,3 m. A tó- és környéke hazánk legkiegyensúlyozottabb éghajlatú és időjárású területén fekszik. A napsütéses órák száma évente a 2000 órát is meghaladja. A Bakony közelségének köszönhetően az ország legtisztább levegőjű területe. A víz hőmérséklete a tó sekély mélysége miatt gyorsan követi a levegő hőmérsékletét - érzékenyen reagál a hidrometeorológiai változásokra. A vízhőmérséklet sokévi átlaga 12,4 oC. A víz hőmérséklete július hónapban a legmagasabb, nyaranta nem ritka a 23-25 oC-os vízhőmérséklet sem. A víz selymes, lágy oxigénben dús, kalcium-magnézium-hidrokarbonátos, a nyílt víz ivóvíz minőségű. A Balaton általában minden évben befagy, az állójeges napok számának sokévi átlaga 57 nap, az átlagos jégvastagság 20-25 cm, de előfordult már 70 cm-es jégvastagság is (1928-29 telén). A szélsebesség sokéves átlaga 2,7 m/s.

Ajánlott irodalom:

  • Cholnoky Jenő: Balaton
  • Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története (1055-2005)

Vízfolyás a Tihanyi-szorosban

A Balaton keleti és nyugati medencéjét a Tihanyi-szoros választja el egymástól. A két part (Tihany-rév és Szántód-rév) közötti távolság kb. 1,1 km. Ha valamelyik medencében vihar van, akkor a szél okozta vízfelületi feszültség megnő és szinte kipréselődik a víz a medencéből, azaz erős áramlás indul meg másik medence irányába. Ez a két medencénél a vízmércéken 2-3 cm eltérést is mutathat. A Tihanyi-szorosban a folyás hatására a révnél mért vízszint akár 10-15 cm-t is emelkedhet. A folyás erőssége néha nagyobb lehet a Duna sodrásánál is. A két rév között közlekedő kompon is lehet látni a sodrás hatását, ahogy elindul az orra mindig a célállomás felé mutat, de mire átér a túloldalra, úgy tűnik, mintha teljesen máshonnan érkezett volna.


2008.07.29.
Az oldal szerkesztés, illeteve bővítés alatt van, egy meglévő anyag kerül átdolgozásra.
Az eredeti verzió innen származik: www.balatonihajok.hu > Extra > Balaton